World of Esras - NPC Nathan Wellryal - v3.0

Egy évvel az előző viadal történései után Nathan ismét visszatér Castelbe, ezúttal azonban kívülállóként. Jelentkezési lapját egyik társa adta le helyette, így ő csak néző marad.

Kivételesen nem digitális rajz került a karakterlapra, mert nem volt hozzá elég türelmem, ezért kicsit máshogy néz ki a megszokotthoz képest. :'D

(Karakterlapjának tartalma megegyezik az előző évivel, egy kivétellel: legújabb szellemének -Nüan és Kradi - leírása bekerült a listába. )

„Amikor valaki azt mondja, olyan, mintha a lelkedbe látna, azt az ő esetében szó szerint kell érteni.”

 
Teljes név: Nathan Wellryal (Nate)
Faj: Ember (démon nagypapival, de ezt nem írta rá a jelentkezési lapjára, természetesen)
Nem: Férfi
Kor: 30 (kinéz kb. 16-nak)
Magasság: 171 cm
Kaszt: Lélekmágus/Szellemmágus (területtől függően máshogy nevezik őket)
Fegyverek, kellékek: Fegyvert nem hord magánál. Van néhány kése (ami inkább néz ki szikének), de azt a mindennapjaiban használja (gyógynövények gyűjtése/aprítása, evés, stb).

Füstölőtálak, tégelyek, üvegcsék, tekercsek és egy notesz. Igazából minden van nála, ami egy átlagos mágusnál lehet.

Hord továbbá egy arany és ezüst ötvözetű medaliont, amit Szelencének hív, de soha nem árul el róla semmi részletet senkinek. Érdekes módon senki sem tud rajta kívül közvetlenül hozzáérni, mert az mindenkit megéget (a szerencsétlenebbek hamuvá is válnak).


 Erősség:

+ Nagyon jó emberismerő
+ Jó megfigyelőképesség
+ Stressz-helyzetben is nyugodt marad
+ Erős a démoni és sötét mágiával szemben
+ Fürge és kitartó

 Gyengeség:

- Rettenetesen rossz tájékozódási képesség jó látási viszonyok között (ironikusan jól közlekedik viszont ködben és a sötétben)
- A gyógyító és tisztító mágiára immúnis, ezek vagy nincsenek rá semmilyen hatással, vagy ellentétes reakciót váltanak ki nála
- Konfliktuskerülő
- Templomokban és szent helyeken gyakran kapja el fejfájás részleges démongénjei miatt
- Olyan helyeken, ahol nagyon felgyülemlik a negatív energia, hamar rosszul lesz, akár el is ájulhat a megterheléstől
- Érzékeny a szent/papi mágiára
- Nincs harci tapasztalata, közvetlen harcban gyenge
- Távfegyvereket képtelen használni (komolyan, ne kerüljön a kezébe nyílpuska, mert véletlenül hasba lövi magát vele!)

 

Képességekről rövid leírás

Kasztbeli képességeiből kifolyólag képes a Lélekgyógyítás, -látás, és -béklyó használatára, valamint alap szinten a Lélekutazásra (ezekről bővebben lásd lent).

A lélekmágiához alkalmazott növényeket és italokat ismeri.

Birtokolt elementálok és szellemek:

Luminaria: Villámelementál, amit harcban alkalmazva bal karját villámmágia-burokkal tudja körbevenni. Erősen támadó típusú elementál, akkora erővel rendelkezik, mint egy valódi villám (mert az is). Személyiséggel és tudattal nem rendelkezik. Villám alakú stigmája Nathan bal alkarján található.

Zephyti: Szélszellem, ennek megfelelően a szelet uralja, képes azt felerősíteni, vagy elcsöndesíteni. A segítségével Nathan képes bizonyos szinten a repülésre/lebegésre, valamint olyan közegben is lélegezni, ahol egyébként nem lehetséges (gázok közt, víz alatt, stb). Alap személyiséggel rendelkezik, a szél segítségével kommunikál olyankor is, amikor nincs megidézve. Stigmája Nathan lapockáján található. Mivel viszonylag frissen béklyózta magához, a stigma még nem gyógyult meg teljesen, ezért mozdulatokra még mindig érzékeny (be is van kötözve, mert még vérzésre hajlamos).  Zephyti harcra alkalmatlan.

Nüan és Kradi: Egy pár tűzszellem, az Ikersárkányok Nathan jobb karjába telepedtek. Stigmájukat teljes jobb karja hosszában viseli, hiszen két szellem helyét foglalják el, bár egynek számítanak. Már két hónapja magába fogadta őket, de a stigma még nem gyógyult be, jobb karja szinte teljesen mozgásképtelen, használhatatlan. Éppen ezért az Ikersárkányok ereje még nem ismert, a fájdalom miatt nem képes őket biztonságosan előhívni.

Nathan egyszerre csak az egyik megbéklyózott szellemét vagy elementálját tudja megidézni.

Jelleme

Nathan optimista, előzékeny és kedves srác, aki igyekszik mások érdekeit a sajátjánál előrébb tartani. Csendes és nyugodt, gyakorlatilag képtelenség kihozni őt a sodrából. Hamar képes felismerni az emberek igazi jellemét, és éppen ezért szociális helyzetekben néha egy kicsit furán viselkedik, ám a hazugságok leleplezésére nincs nála jobb ember. Mindig vidámnak és jóhiszeműnek tűnik, ám korán sem naiv. Kerek-perec kimondja a gondolatait, ha azzal mások segítségére van, s emiatt néha irányíthatatlannak tartják. Parancsok teljesítésében nem a legjobb, mert amint nem tartja megfelelőnek a parancsot/javaslatot, rögtön a saját észjárását követi inkább. Intelligens, mint a legtöbb mágus, s megbízik saját megérzéseiben, ám képességeiben már kevésbé. Küszködik egy enyhe kisebbségi komplexussal, gyakran kér bocsánatot apróságok miatt, és ugyancsak gyakorta érdeklődik mások jóléte felől. Nagyon csintalan és szarkasztikus tud lenni az olyanokkal szemben, akiket nem kedvel. Gyakran kerül zavarba ejtő helyzetekbe, s olyankor nem tudja, hogyan reagáljon (az agya teljesen lefagy). Gyermeki kinézete miatt néha lebecsülik, ám ezt olykor előnyére tudja fordítani. Meglepően manipuláns, amikor a helyzet úgy kívánja. Szinte mindenkit magáz (akkor is, ha nem tetszik az illetőnek).

Némi háttérinfó kicsoda, micsoda, mi dolga a birodalomban 

A Köd országában nőtt fel, családjával a Rejtélyek folyóinak egy olyan szakaszán éltek, ami Gaiához legközelebb található. Édesapja félig démon, míg anyja ember, éppen ezért ő már démonfattyúnak számít tudálékosabb berkekben. A Lélekmágiához szükséges affinitással született, s apja nemtetszése ellenére is elkezdett tüzetesebben utána nézni a mágia alapjainak. Szépen lassan kitanulta a fortélyokat, s egy éjszaka folyamán egy viharban villámelementálra is szert tett. Apja remeteként élt származása miatt, s családját is intette az emberekkel való kapcsolatokból adódó problémákra. Nathan azonban szerette volna megismerni a közeli város lakóit, így gyakran eljárt oda (itt volt a könyvtár is, ahol önszorgalomból tanult). Történtek azonban dolgok, amik miatt a bizalma és lelkesedése olykor megcsömörlött, ám szerencsére sosem volt az az őrlődő típus (kisebbségi komplexusa viszont valószínűleg ebben az időben kezdett kialakulni).

Apja bezárkózott, remeteéletével sosem értett egyet, éppen ezért utazásra adta a fejét. Gondolta, hogy sokkal többet tanulhat a gyakorlatból, mint a könyvekből. Kíváncsi volt a többi fajra, és arra, hogy milyen más képességekkel születhet egy élőlény. Ő csak saját magát látta, s a többi mágiahasználót a közönséges emberek közt, de ez nem volt számára elég. Vándorolni kezdett tehát, s történtek vele dolgok, amiket nem szívesen oszt meg a nagyközönséggel. Ebben az időszakban került birtokába a Szelence is. A medál okán szegődtek mellé utazótársai is, akiktől viszont egy alkalommal, bizonyos okok miatt elszökött... Nem sokkal később Gaiában kötött ki, s megjelent Azzedar ezredes előtt az első viadalán.

Egy évvel később visszatér a viadalra, ezúttal sokkal inkább nosztalgiából, mint bizonyítási vágyból. Ezúttal persze a társai is vele vannak a szurkolók soraiban, akik egészen addig nem engedték őt nevezni, míg a legfrissebb stigmája be nem gyógyult. Egy kis színjátékkal és ráhatással, Nathan végül időben leadta a jelentkezési lapját.


Egyéb dolgok, érdekességek:

Nathan démongénjeinek köszönhetően kicsivel lassabban öregszik egy átlagos embernél, de nem halhatatlan.

Egy időben társai aggódtak, hogy Nathan túl keveset eszik, de két évnyi közös utazás után rájöttek, hogy ez nála normális. Ételen kívül lelkekből is szerez magának a mindennapjai során energiát. Ez teljesen automatikus és passzív inger nála, s szerencsére semmilyen kárt nem okoz a környező lelkekben.

Démon nagyapja Deriatith egy 2000 év körüli démon, aki előszeretettel járja az emberek világát s okoz pusztítást, miközben megszállva tart olyan embereket, akiknek ezzel a legnagyobb kárt okozhatja. A testét mindig váltogatja, s felfalja a halandó lelkét és testét is, miután azt elhagyja. Egyetlen gyermeke született emberi nőtől, és sejthető, hogy milyen úton... Jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, de jelképe, három egymásba fonódott, kosszarvú kígyó, feltűnik olyan falukban és városokban, amelyeket megjelöl magának.

Rossz tájékozódási képessége főként annak köszönhető, hogy a világot másmilyen módon érzékeli. Elsősorban az emberek és a lelkek jelentik neki a támpontot a világban, de mivel egy városban mindig mindenki össze-vissza mászkál, a tájékozódási pontjai könnyen összekuszálódnak. Próbáltál már egy olyan helyen sétálni, ahol az épületek, és a tárgyak, néha még a talaj maga is folyamatosan változtatja a helyét és a kinézetét? Na ő körülbelül ennyire el van veszve egy városban. Rossz látási viszonyok közt viszont sokkal jobban képes érezni a stagnáló, változatlan szellemeket és foszlányaikat egy területen, amik olyanok, mint a turistajelzések a vadonban.

Lábjegyzet a démonok vagy a különösen érzékeny karakterek számára: Nathan testében egy átlagos emberi léleknek 5%-a található csak meg, ez könnyen megzavarhat bizonyos karaktereket. Részben ez is oka annak, hogy erős a sötét mágiával szemben, és nem hatnak rá a gyógyító és tisztító mágiák (bár a démon génjei is ludasok a dologban). Logikus módon, a sajátjához hasonló lélekmágiára is immúnis.

Nathan eredetileg egy sötét lélekmágust kutatva keveredett Castelbe. A sötét lélekmágus testében található lelkének egy másik 5%-a, a többi töredék pedig szétszóródott a világban. A sötét lélekmágus jellemző szellemei a kísértetsasok, akik olykor olykor feltűnnek a világ különböző szegletein, hogy felkutassák a lelkének töredékeit.

Az egész világon csupán egyetlen egy ember létezik, akit nem magáz. Érdekes módon, az illető nem családtag.

A lélekmágusok hagyományos színe a fekete, ezért visel ő is mindig sötét öltözéket.

 

Lélekmágia dióhéjban:

A Lélekmágia, vagy Szellemmágia a varázstudománynak egy olyan válfaja, melyet tanulni gyakorlatilag nem lehet, csak születésnél szerezhető meg használatához szükséges képesség. A mágia alapja az, hogy minden lélek attribútummal, spirituális anyaggal és spirituális energiával rendelkezik. A Lélekmágusok ezeket felhasználva képesek a lélek minőségétől és mennyiségétől függően varázsolni. A Lélekmágusok általában olyan fajhoz tartoznak részben vagy egészben, akik valamilyen módon erősen kötődnek a lélekhithez (elfek, tündérek, alakváltók vagy démonok, leggyakrabban). A Lélekmágia használói természetüknél fogva nagyon empatikusak és jó emberismerők, ennek oka, hogy gyakorlatilag képesek belelátni az emberek lelkébe. A lélekbetegségeket egyedül ők képesek meggyógyítani, s a puszta jelenlétük jó hatással van mások lelkiállapotára. A kóbor lelkek formáját és összetételét ösztönösen megérzik. Testhez ragadt lelkeket csak koncentrálással (Léleklátással) képesek beazonosítani.

Ahhoz, hogy feldolgozhassák a nagy mennyiségű lelki szennyet, mely beléjük áramlik, rendszeres meditációra van szükségük az alvás mellett, mellyel ki tudják tisztítani saját lelküket.

 

Gyakorlati alkalmazása:

Lélekgyógyítás: lélek- és démonbetegségeket képesek meggyógyítani, melyek elsorvadással, depresszióval és elgyengüléssel, végső esetben akár halállal is járhatnak.

Lélekutazás: képesek elmerülni egy élőlény belső lelki világába, s ott olyan dolgokat felfedezni, melyekről talán még a személy sem tudott. Az alany beleegyezése szükséges a veszély- és zavartalan utazáshoz, ezért az alany csak érző-és gondolkodóképes lény lehet. Amnézia kijátszására és információszerzésre is alkalmas. Az olyan súlyos esetekben, melyben a Lélekgyógyítás nem segít, ezzel próbálkoznak.

Léleklátás: egy területen belül a visszamaradt lelkeket, szellemeket, elementálokat, parazitákat és spirituális energiafoszlányokat képesek meglátni, s egyesekkel kapcsolatba is léphetnek. Egy harcmezőn végigsétálva a Lélekmágus láthatja és érezheti a negatív energiákat, ugyanígy egy erdő nyugodt környezetében kommunikálni tud erdőszellemekkel.

Lélekbéklyó: kóbor lelkeket és elementálokat tudnak magukhoz kötni, melyeket utána különböző gyakorlatokban fel tudnak használni. Minden Lélekmágusnak van egy határa, mely megszabja, mekkora mennyiségű lelke(ke)t képes a testében hordani. A lélek minden esetben stigmát hagy a mágus testén.

Lélekbörtön: Lélekbéklyónak egy sötét alfaja, mely során az anyagi testtel rendelkező lénytől elszakítják és bebörtönzik a lelkét.

Lélektörés: a Lélekmágia legsötétebb alkalmazási módszere. Megbetegíti az alany lelkét, akár meg is lehet ölni egy lelket, s a testet kómás állapotba taszítani ezzel.

 

Alkalmazás harcban:

A Lélekmágus a Lélekbéklyóval a testéhez kötött szellemekkel képes harcolni, ha azok alkalmasok erre. Az alkalmazás mikéntje mindig a lélek minőségétől és attribútumától függ. Egyes lelkek alapvarázslatokra képesek, mások parazitaként megszállva a mágus testét képesek felerősíteni a varázshasználót.

 
layout

Nathan Wellryal